Kérdéses Sarkozy politikai visszatérése

Nicolas Sarkozy kedd reggeli őrizetbe vétele egy befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt februárban indított nyomozás keretében újabb akadályt jelenthet a volt államfő szeptemberre tervezett politikai visszatérésében.

A több mint két éve visszavonult volt elnök ellen mandátuma lejárta óta hat olyan ügyben indított eljárást az ügyészség, amelyekben Sarkozy érintett lehet. A keddi döntés szimbolikus jellege ugyanakkor azért fontos, mert először vettek őrizetbe kihallgatásához egy volt köztársasági elnököt. Elődjét, Jacques Chiracot többször is kihallgatták, és két év felfüggesztett szabadságvesztésre el is ítéltek egy húsz évvel korábbi pártfinanszírozási ügyben, de szabadságától soha nem fosztották meg.

A volt elnök őrizetbe vétele 24 óráig tarthat, és egy napra meghosszabbítható. Utána mindenképpen szabadon távozhat, a kérdés, hogy tanúként vagy pedig vádlottként.

Sokáig úgy tűnt, hogy a Bettencourt-ügy vethet véget Sarkozy politikai karrierjének. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat, jelenleg már csak pártjának, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) néhány tagja ellen folyik eljárás az ügyben.

Ezenkívül a Sarkozy mandátuma idején az elnöki hivatalban megrendelt felmérések, a Bernard Tapie üzletembernek kifizetett kártérítés, a pakisztáni fegyvereladásokból visszajuttatott kenőpénzek, valamint a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől még a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás ügyében folyik nyomozás. Ez utóbbi keretében rendelte el tavaly az ügyészség Sarkozy lehallgatását, s a rögzített telefonbeszélgetések alapján merült fel a gyanú: a volt elnök információs hálózatot működtetett az igazságszolgáltatáson belül, amely törvénytelen módon részletesen tájékoztatja őt a vizsgálatok menetéről.



A legveszélyesebbnek azonban a Bygmalion-ügy tűnik Sarkozy számára. Miután a visszavonulása óta karizmatikus vezető nélkül maradt UMP-t második helyre szorította a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) a májusi európai parlamenti választásokon, az UMP egyik vezetője beismerte: a 2012-es elnökválasztás alatt 10 millió eurós értékben hamis számlákkal fedezték a törvényben a Nicolas Sarkozy kampányköltségeire engedélyezett összeget meghaladó költekezést, miközben a párt csőd közeli helyzetbe került.

A rendőrségi ügyek néhány hónapja még érezhetően szolidaritást váltottak ki az UMP táborában, a párt szimpatizánsai visszavárták Sarkozyt az ellenzék élére. Azt remélték, hogy 2017-ben a volt államfő esélyes kihívója lehet a népszerűtlen Francois Hollande jelenlegi elnöknek. Ezt erősítve próbálta a pártvezetés néhány tagja politikai áldozatként kezelni a volt elnököt.

A Sarkozybe vetett bizalom azonban a jobboldali politikusok megszólalásai alapján rohamosan csökkeni látszik, s a sorozatos ügyek, amelyeket Sarkozy környezete egyébként a baloldalról érkező politikai lejáratásként próbál beállítani, egyre inkább "kockázatos jelöltté" teszik a volt államfőt.

Ebben reménykedik egyébként a többi jobboldali elnökjelölt is, köztük Francois Fillon és Alain Juppé korábbi kormányfők, akik inkább nem kommentálják Sarkozy ügyeit. Egy évvel ezelőtt még a volt elnök lett volna a jobboldali választók 66 százaléka számára az ideális jelölt, az őrizetbe vétel előtti utolsó közvélemény-kutatás szerint az UMP-tábornak már csak 50 százaléka számított Sarkozyre.

Jelenleg annyit lehet tudni, hogy Sarkozy szeptemberre tervezte politikai visszatérését. Akkor szeretné bejelenteni, hogy novemberben jelölteti magát az UMP elnöki tisztére. A pártban kedden érezhető volt a zavar: a legtöbb jobboldali politikus nem kívánta kommentálni a fejleményeket, leghűségesebb politikustársai, mint például Christian Estrosi, Nizza polgármestere a szocialista hatalom üldözésének tudta be, hogy "egy volt elnököt ilyen gyűlölethullám érjen el". A kormánypárti politikusok és az elemzők viszont azzal érveltek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenül végzi a munkáját, a volt államfő pedig ugyanolyan állampolgár, mint a többi.

A volt köztársasági elnök azonban arról híres, hogy soha nem kételkedik önmagában. Ennek egyik jele, hogy kihallgatásához nem kért új ügyvédet, miután saját ügyvédjét, Thierry Herzogot is őrizetbe vették. Az exelnök és védője szembesítése kedd este várható.